Jogszabályi háttér

    A 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról 107. §-ban foglaltak alapján:

 (1) A technikumban az érettségi vizsga megkezdésének feltétele legalább ötven óra közösségi szolgálat teljesítése.

(2) A szakképző intézmény feladata és az igazgató felelőssége a tanuló választása alapján a közösségi szolgálat megszervezése és annak teljesítésére időkeret biztosítása. Az osztályfőnök vagy az ezzel a feladattal megbízott oktató a tanuló előmenetelét rögzítő dokumentumokban az iratkezelési szabályok megtartásával nyilvántartja és folyamatosan vezeti a közösségi szolgálattal összefüggő egyéni vagy csoportos tevékenységet.

(3) A közösségi szolgálat keretei között

a) az egészségügyi,
b) a szociális és karitatív,
c) az oktatási,
d) a kulturális és közösségi,
e) a környezet- és természetvédelmi,
f) a katasztrófavédelmi,
g) a rendvédelmi szerveknél bűn- és balesetmegelőzési területen folytatható tevékenység.

(4) A közösségi szolgálat a szakképző intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat.

(5) A tanulót fogadó szervezetnek a (3) bekezdés a) és g) pontjában meghatározott tevékenységi területen minden esetben, a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben szükség szerint mentort kell biztosítania. A közösségi szolgálatot koordináló oktató az ötven órán belül - szükség szerint a mentorral közösen - legfeljebb ötórás felkészítő, majd legfeljebb ötórás záró foglalkozást tart.

(6) A közösségi szolgálat teljesítése keretében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati időt kell érteni azzal, hogy a helyszínre utazás és a helyszínről hazautazás ideje nem számítható be a teljesítésbe.

(7) A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.

(8) A közösségi szolgálat dokumentálásának kötelező elemeként

a) a tanulónak közösségi szolgálati jelentkezési lapot kell kitöltenie, amely tartalmazza a közösségi szolgálatra való jelentkezés tényét, a megvalósítás tervezett helyét és idejét, valamint a kiskorú tanuló törvényes képviselőjének egyetértő nyilatkozatát,

b) a naplóban és a törzslapon a kijelölt oktatónak dokumentálnia kell a közösségi szolgálat teljesítését,

c) a szakképző intézmény a közösségi szolgálat teljesítéséről a tanulói jogviszony tanév közbeni megszűnésekor igazolást állít ki két példányban, amelyből egy példány a tanulónál, egy pedig a szakképző intézménynél marad,

d) a szakképző intézmény a közösségi szolgálattal kapcsolatos dokumentumok kezelését az iratkezelési szabályzatában rögzíti,

e) a szakképző intézményen kívüli külső szervezet és közreműködő mentor bevonásakor a szakképző intézmény és a felek együttműködéséről megállapodást kell kötni, amelynek tartalmaznia kell a megállapodást aláíró felek adatain és vállalt kötelezettségein túl a foglalkoztatás időtartamát, a végzett tevékenységeket, a mentor nevét és feladatkörét.

 

     Iskolai közösségi szolgálat megszervezése intézményünkben

     Az intézmény többéves hagyományait követve, a jogszabályi háttér betartásával iskolánkban megszervezzük a tanulók közösségi szolgálatának teljesítésével, dokumentálásával összefüggő feladatok ellátását. A fogadó szervezetekkel iskolánk Együttműködési megállapodást köt.  

     A tanulókat és szülőket tájékoztatjuk a közösségi szolgálat teljesítéséhez választható lehetőségekről. Ezt követően tanulóink önként választhatják ki azt a helyet, tevékenységet, amelyet a leghasznosabbnak tekintenek, illetve motiváltak a választott feladat iránt. A diákok egyénileg vagy csoportosan is végezhetik a választott tevékenységet. A közösségi szolgálat teljesítését a tanulóknak érdemes a 9. évfolyamon megkezdeni, a 11. évfolyam végéig pedig teljesíteni.

     A közösségi szolgálat a tanulók különböző készségeit és kompetenciáit fejlesztő pedagógiai eszköz, mely hozzájárul ahhoz, hogy megismerjék a közösségben való tevékenykedés erejét, és az ily módon szerzett tudásukat életük során hasznosíthassák. Az iskolai közösségi szolgálat teljesítésekor a diákok saját élményeken keresztül szereznek új ismereteket, miközben a tevékenységeken keresztül számos kompetenciájuk fejlődik.

     A közösségi szolgálat legfőbb személyiségfejlesztési feladatai: az önismeret, a személyes és társadalmi felelősségvállalás, a szociális érzékenység, az érzelmi intelligencia, az empátia, a konfliktuskezelés és az együttműködés képességének a fejlesztése.

     Az iskolai közösségi szolgálat egyik célja a szociális, társadalmi érzékenyítés. A végzett tevékenységek a helyi közösségek javát szolgálják, hozzásegítik a tanulókat egy közösségen belül a felelősségvállaláshoz másokért, az önkéntesség megéléséhez, a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakításához. A tanulók megismerik ezeknek a csoportoknak, közösségeknek a sajátos élethelyzetét. A közösségi szolgálat hozzájárulhat a pályaorientáció alakításához és a közösségi szerepek elsajátításához a tágabb közösségért (iskola, helyi közösség, lakóhely) végzett önkéntes munka lehetőségének biztosításával.   

 

     Iskolai közösségi szolgálat - GYIK

     https://www.oktatas.hu/kozneveles/iskolai_kozossegi_szolgalat/gyik

 

     Gyakran ismételt kérdések az érettségi és a közösségi szolgálat kapcsolatáról:

A szakiskolai képzést követő két éves nappali képzésben érettségit szerző tanulóknak kell-e közösségi szolgálatot végeznie? Igen.

A közösségi szolgálatot az előrehozott érettségi vizsga megkezdéséig teljesíteni kell?

A technikumi képzésben tanulók számára az érettségi vizsga megkezdésének, azaz már az első előrehozott vizsgának is feltétele az 50 óra közösségi szolgálat teljesítése.

 

     Iskolánkkal már együttműködési megállapodást kötött szervezetek listája itt érhető el.

     Az Együttműködési megállapodás itt letölthető.